Rajz és festmény galéria, amit lélegeztetőgépen élve alkotok

Menük

Életrajz:
Izbégi templom - Szentendre, Pasztell rajz Református templom haranglábbal - Szentendre, Pasztell rajz Váralja lépcső - Szentendre, Pasztell rajz Kucsera Ferenc utca - Szentendre, Pasztell rajz
Programozó, majd festőművész, akit lélegeztetőgép tart életben

Válassz az elismerések közül
Kitüntetések Oklevelek
Életrajz
Mélykúton születtem, 1959 január 10-én.
Gyerekként itt megtapasztalhattam az összetartozás és a szeretet légkörét. Az ott töltött idő tanított meg a kitartásra és a szorgalomra...
9 éves voltam, amikor Szentendrére, a festők városába költöztünk.
A város híres a sokszínű nemzetiségéről, toleranciájáról, ami megkönnyítette számunkra is a beilleszkedést. Ekkor tudtuk meg azt, hogy lassan romló izomgyengeségem van. A szentendrei Rákóczi általános iskola után Budapesten a Hámán Kató szakközépiskolában végeztem, mint számítógép programozó. Ezt követően Szentendrén a Vízgazdálkodási Intézetben helyezkedtem el, mint programozó, ahol a teljes járóképtelenségemig dolgoztam, közben tovább tanultam, a SZÁMALK programozói szakán.
1999 januárban, negyvenévesen kerültem a budapesti Légzésrehabilitációra
és 2018 -ig ott éltem.
2018 -tól ismét a Korányi Kórházban élek,
ahol 1998 augusztus 19-én kómába estem, mert a légzést segítő izmokat is megtámadta az izomgyengeség és ott hajtottak rajtam gégemetszést, s azóta élek lélegeztetőgépen...
Az életem három helyszínének sokat köszönhetek:
- Mélykúton, gyermekként töltött 9 év adott erőt,
- Szentendrén, a művészetek városában, töltött 30 év adott ihletet,
- Budapesten, a Kórházakban leélt évek adnak lehetőséget, hogy, mint festőművész rajzolni (pasztell, szénceruza) és festeni (olaj, akril) tudjak.
A család gondoskodó, türelmes szeretetének köszönhetem,
hogy szín- és a témavilág szempontjából, még betegen is vidám tudtam maradni. Igyekszem minél több témában alkotni, mert szórakoztat a témák és a technikák változatossága: Szentendre Mélykút, csendéletek, emberek, állatok ábrázolása és az illusztrációk.
Az elkészült képeim, már sok kiállításon vettek részt.
Ezek közül az önálló kiállítások közül számomra legfontosabbak az évente megrendezett szentendrei és a szülővárosomban, Mélykúton rendezett alkalmi kiállítások. Sok közös és több, mint negyven önálló kiállítás van már mögöttem. Ami nemcsak sikereket hozott, hanem sok barátot is! A kiállítások és a képek sok embert hoztak közelebb hozzám. A sorsom visszaigazolta, hogy az életemnek betegen is van értelme, hiszen éppen ezért kezdtem el rajzolni és festeni és sikerült teljes és kiegyensúlyozott életet élni. Boldog vagyok, hogy az emberek visszajelzései alapján tetszik, amit csinálok! Remélem még sok időm, erőm és lehetőségem lesz az alkotásra...
A tanult szakmám és a hobbijaim is találkoztak -e honlap elkészítésében,
hiszen itt, az általam készített honlapon bemutathatom képeimet és a verseimet:
A szülővárosom az élni akarást és a művészet iránti elkötelezettségem, -pontosan nyolc évvel a kómába esésem után!- 2006 augusztus 19-én Díszpolgári címmel jutalmazta.
A Honvédelmi Minisztériumtól a "Buda visszavétele" című festményemért 2007 november 7-én Minisztériumi Nívódíjat kaptam.
És mégis élni... Alapítvány tagja.
2008 évtől a szigethalmi Irodalmi és Képzőművész Asztaltársaság tiszteletbeli tag.
2009 évtől az Országos Képző- és Iparművészeti Társaságba lépett be.
2009 évben a B-612 Kulturális Műhely "Az én Radnótim..." pályázatán Szegeden a "Nem tudhatom..." című vershez készült 2 festmény a 3. helyet adták.
2010 évben a Művészet és Kultúra Világa egyesület által szervezett Nemzetközi "Kenyér" pályázat arany oklevelét adták a Kenyér útja festménysorozatra (Búzamező, Aratás, Csendélet, kenyérrel).
2010 évben a "Ritka szépségek gyűjteménye" pályázaton 1. helyezést kaptam az Önarcképemért.
2011 évben a Művészet és Kultúra Világa egyesület által szervezett Nemzetközi "Klímaváltozás a művészetben" pályázat bronz oklevelét adták A víz az úr festménysorozatra.

Rajz és festmény galéria, amit lélegeztetőgépen élve alkotok.
Életrajz:
A festőművész, akit lélegeztetőgép tart életben húsz éve, korábban számítógép programozó volt. A festő a Korányi Kórházban ágyhoz kötötten alkot: festmények festése, rajzok rajzolása tölti ki napjait. A Mélykút díszpolgára cím és a Honvédelmi Minisztériumi Nívódíj tulajdonosa.

Általános iskola: Szentendre II.Rákóczi Ferenc,
Középiskola: Budapest Hámán Kató Közgazdasági Szakközépiskola,
Főiskola: SZÁMALK,
Dolgozott: Vízgazdálkodási Intézet,
Él: Korányi Kóház, Krónikus Lélegeztetési osztály.
Életrajz: Számítógép programozó, festőművész, akit lélegeztetőgép tart életbenMinden rosszban van valami jó, ami felé tovább lehet lépni az életben. Meg kell látni, hogy mi által lesz gazdagabb az ember, mi lesz a haszna belőle. Időben ki kell jelölni a célt. Szerencsés vagyok: mindig volt valami, ami előre, a lelki gazdagodás irányába terelte az életemet.
A festő Kórházban alkot: festmények festése, rajzok rajzolása tölti ki napjait

KÉPEK GALÉRIÁK KÉPESLAPOK HÁTTÉRKÉPEK VIDEÓK KÉP-TÉRKÉP VERSEK

ÉLETRAJZ KIÁLLÍTÁSOK SAJTÓ LINKEK IMPRESSZUM ÉLŐ VENDÉGKÖNYV ARCHÍV VENDÉGKÖNYV

Iratkozz fel a hírlevélre! Küldj üzenetet nekem!

Minden jog fenntartva © Doszkocs Zsuzsa Szerzői jog 2008

Programozó, festőművész, lélegeztetőgép, számítógép, festő, Korányi, Kórházban, tulajdonosa,

Honvédelmi Minisztériumi Nívódíj, Mélykút díszpolgára cím, ágyhoz kötötten, festmények, festése, rajzok, rajzolása, alkot,

tölti ki napjait, tart életben, kómába, pályázat, kiállítás, nemzetközi, díszpolgári, oklevelek, festményemért, festmény, művészetben, mozgássérült, izomgyengeségem, oklevelét, pasztell, szénceruza, olaj, akril, jutalmazta, kiállítások, rajzolni, festeni, festménysorozatra, művészet, Általános iskola, Szentendre II.Rákóczi Ferenc Középiskola, Budapest Hámán Kató Közgazdasági Szakközépiskola, Főiskola, SZÁMALK, Dolgozott, Vízgazdálkodási Intézet, Él, Korányi Kóház, Krónikus Lélegeztetési osztály,

Facebook

TwitCount
Kövess:
Facebook Twitter