A sorsom oly messzire vitt, kedves kis falumtól.
Nem felejtem emlékeit, a boldog gyerekkort.
Sok búbánat ért azóta, nehezebb az élet.
De a szívem visszahúz hol csak jó dolgok értek.

Sátortetős házainkban derűs munka zajlott.
A szorgalom és a becsvágy sok hátat meghajtott.
Mégis este vacsoránál, ha víg beszéd zajlott.
A meghittség az embernek boldogságot adott.

Összetartó szeretetben laktak ott a népek.
A gyerek a családjában biztonságot érzett.
Elfelejteni nem tudom, hisz ma is ez táplál.
Felnőtt fejjel szülőföldem néked, küldöm hálám.

Budapest, 2001 jan. 7.